A mai poszt 3 napot foglal magaban, 25-26-27 aprilisat.
Azert sem napi szinten foglalkoztam a tortenesekkel, mert valojaban ez volt az a 3 nap, amit talan a legjobban banok, hogy nem hasznaltam ki szinte semmire.
Amikor vissza ertunk NY-bol, az ido igen siralmassa kezdett valni. Ez talan adhatott volna is okot egy napi semmittevesre es a faradalmak kipihenesere, de aztan a napok elore haladtaval es az ido valtozatlansaga miatt a szallason maradtam, es vagy dolgozgattam, vagy csak szimplan neteztem. Kinezve az ablakon es hallva ahogy az eso csak veri a parkanyt igazan elment az ember kedve ettol a gyonyoru szep elettol, es mivel amugy is vilagossag fuggo vagyok, ezt az erzest meg az a  tudat sem tudta kiverni a fejembol, hogy Amerikaban vagyok es tolhatnam egesz nap NY-ban is. Ugyanakkor belegondolva, hogy na OK, bemegyek nezelodni, a tomeg, az eso, a sok esernyo csak meg jobban letorte ilyesfajta szendekaimat, ugyhogy punnyadas volt egesz nap.

Az meg aztan csak olaj volt a tuzon, hogy az ido is ugy lehult, hogy az elso napi majd meg sulok allapot azonnal atfordult a majd meg fagyok erzesre, es bar befuteni nem futottem be, de azert gondoltam ra. Felvettem egy melegebb melegitot, aszt ugy polgarpukkasztottam magam duhomben. Ugyanakkor boldog is voltam, hogy nehany nap alatt mennyi mindent lattam, es mennyire jo idoben. Azt is tudtam, hogy szombaton akarmilyen ido is lesz, ocsivel ujra utra kelunk es bemegyunk NY-ba.
A 3 napot igazabol semmi nem torte meg. Egyeduli kulonlegesseg a fozes es vasarlas volt az eletemben. Valojaban meg kint sem voltam, de ocsivel megbeszeltuk, hogy viszek 1-2 magyar alapanyagot kulonbozo kajakhoz. Asszem ez semmi msbol nem allt, csak tesztabol a krumplis tesztahoz, merhogy odakint nem lehet kocka tesztat kapni, foleg nem jo kis magyar felet. Idokozben ocsi bevasarolt a magyar boltban, volt otthon paprika, kolbaszt meg ilyeneket a NewYorkban levo kis magyar boltban is meg tudott venni (nem mintha a krumlpis tetszta igenyelne a kolbaszt :-D ). Ugyhogy a terv az volt, ha mar otthon vagyok, fozni is szeretek, akkor fozok neki es azoknak akik eppen otthon tartzokodnak gulyas levest, krumplis tesztat, ebedre meg amikor hazaugranak kolbaszos hagymas tojasrantottat. Hogy mindez a megvalosulas szintjere keruljon meg kedden este elmentunk a Supermarketbe, es megvettuk a hozza szukseges zoldsegeket (nemtom miert nem hetfon vettuk meg oket, amikor kocsival voltunk vasarolni, de hat ez a jovo nagy titka marad), hust stb. Mar akkor feltunoen furcsa illata volt a feher repanak, de ha egyszer kell a levesbe, hat azt is megvettuk.

Kedd este tehat nekialltam a levesnek... amolyan emberes adagot akartam kesziteni, hogy tenyleg mindenkinek jusson. Akkor meg otthon voltak a lakotarsak is, bar sokat nem tartzokodtak a lakasban, mer valahova mindig elcsaszkaltak. Olyannyira elcsaszkaltak, hogy szerda kora reggel elonyaralasra mentek Jamaikaba, ugyhogy en kedden este lattam oket utoljara, amikor toltak egy kis levest is.
A leves megfozesekor felmerult 1-2 problema, mely konnyen orvosolhato, ugyanakkor idegesito problema volt. Eloszor is nem volt olyan kes, amivel a hagymat szepen fel lehetett volna apritani. Csak szaros fureszfogas kesek voltak, azokkal meg hagymat apritani maga volt a kejes orom. Ennek hatasara a vagodeszka ide-oda csuszkalt, melyre nem figyeltem oda. Egyszer csak... placcs! Minden a foldre hullt, en meg nem lattam az idegtol, hogy fasza, kezdhetem elolrol, mert e koszos padlorol nem vagyok hajlando belefozni a levesbe a hagymat. Hat igen, fiuk laktak benne, miert figyeltek volna oda tisztasagra. Szal elolrol, odafigyelve, ujabb hagymak kerultek megpucolas ala. Sikerrel... Ugyhogy a leves mar rotyogott is. De valahogy csak nem akart olyan ize lenni, mint az itthoninak.

(Amikor itt volt a fonokom es Pesten elmentunk az egyik hajora kajalni - nemtom melyikre csak hogy a Lanc-hid es a Margit-hid kozott allt tobb hajoval egyetemben es mind etterem illetve kavezo volt - ott ettunk olyan gulyas levest ami nagyon hasonlitott anyukam levesere es amikor megjegyezte a fonokom illetve az O fonoke is, hogy mennyire finom, mondtam nekik, ez majdnem olyan izre, mint anyue. Akkor azt mondtak, kell nekik a recept, melyet anyutol elkretem aszt odaadtam nekik. A fonokom meg is fozte, aszonta nagyon finom lett, de visszagondolva az enyemre, hat nemtom O milyen alapanyagokbol keszitette, de az en levesem nagyon ocska lett).

A leves ize tulsagosan edes volt, es valahogy a feher repa illatara emelkeztetett, amit elotte vettem a supermarketben. Ami viszont jo hir volt, hogy mindenkinek izlett, csak nekem nem. Pedig a sajat foztomet soha nem szoktam fanyalogva megenni es azt mondani ra hude szar lett, de szerintem az tenyleg nagyon rossz volt. Aztan nemtom... a tobbiek is lehet csak azert mondtak, hogy jo, mert nem akartak megserteni, de hat amennyire tudtam, hogy mennyire rossz, annyira nem tudtak volna a kaja leszarozasaval megserteni. Azert az talan pozitivum, hogy senki nem rohangalt utana a klotyora. :-D
Ebedre mint mondtam tojasrantottat keszitettem nekik, bar akkor mar csak ocsi es baratnoje voltak a haznal, a tobbiek lekoccoltak nyaralni. Azert ez sem volt az igazi, de sokkal jobb volt, mint a leves. Ehhez is, akar a leveshez csak finom magyar kenyer kellett volna meg. Annal nincs jobb! A tojasrantottat pillanatok alatt faltak fel, mondjuk nem azert mert olyan jo volt, hanem mert ebedidore nem kaptak tul sokat. Szerencsejukre a munkahelyuk a lakas melletti epuletben volt, igy nem kellett sokat elotolteni a munkaba es hazajarassal.

A krumplis teszta viszont nagyon ott volt. Vettunk hozza uborkat is, ami azert nem volt annyira savanyu, mint z itthoni, de nagyon jol esett hozza. Tremeszetesen itt is, mint a levesnel a hagymaval megkinlodtam, de a magyar teszta, illetve a nezetkozileg mar csak hasonlo burgonya nem tudta elcseszni a zamatokat. Foleg, hogy magyar paprikat hasznaltam hozza. Vacsira meghivtak meg egy lanyt, aki ugyancsak ocsiekkel dolgozott, neki is nagyon izlett... asszem francia volt, es bar a franciakat utalom, a lany nagyon szimpatikus volt. Bar lehet, hogy olasz volt, es ezert volt szimpatikus, bar az olaszokat sem szeretem. Vagy nemtom, mert nem emlekszem... :-D
A lenyeg, hogy az igertek szerint mindenfele kajat megfoztem ocsinek, es mivel kozel 3/4 eve nem evett magyar kosztot, igen nagy elegedettseggel konstatalta a kajak milyenseget. Orom a kobon, gondoltam magamban. Amugy is jo volt egyutt vacsorazni es a teny ezt meg szilardabba tette, hogy tenyleg csak magunknak voltunk, egymasra tamaszkodhattunk azok utan, hogy azert mi nem voltunk soha a legjobb testverek tarsasagaban alapito tagok. Az evek azert mindent rendbe tesznek es ezt jo tudni!

Pentek delutan szerencsere mar nem esett az eso, kezdett a felhozet is felszakadozni, ugyhogy remenykedve vartuk a szombatot, hogy ujra NY-ba mehessunk, lehetoleg jo idoben.
--------

Ebben a hazban masok is laknak. Peldaul a Halasz csalad. Ifj. es id. Halasz Jeno felesegeikkel. Bekesen televizioznak...