Eljott hat a nagy nap... Ma NY-ba megyunk, es nem csak immel-ammal atkelunk rajta es eszegetunk mint elso nap, hanem belevetjuk magunkat (iiletve inkabb csak engem, mert ocsi mar  megjarta az utat joparszor) a nagyvarosi idillbe.

Aranylag koran keltunk ma is, hogy tenyleg mindenre jusson ido, bar elottem volt meg nehany nap, de sajna az ido is rosszra fordult es en is voltam AKKORA IDIOTA (Sic!), hogy egyedul aztan nem mentem mar be, de errol majd a holnapi tortenetben...
Felkeles utan egy gyors reggeli, jo amerikai szokas szerint zabpehely tejjel, bar en toltam ra meg cukrot is, mert edesen szeretem. Osszeszedtuk magunkat, aztan elindultunk a palyaudvar fele, utkozben megalltunk meg egy Dunkin' Donuts-nal, mert ocsi kavet akart inni. Arra mar nem emlekszem, hogy en ettem-e valamit, kavet biztos nem ittam, mert nem szoktam. Vonatallomasara ki, vonat jon, felpattanunk, indulas NY!

Most napkozben is lattam azt, amit a multkor megerkezesemkor csak nagy sotetsegnek lattam a vonatbol, max lampafenyek, de az nudli. Igazi NY kornyeki vonzaskorzet, teli kisebb nagyobb hazakkal, kertekkel. Nem volt egy utolso latvany, es biza szivesen elfogadtam volna 1-2 hazat kozuluk.
A vonat a Penn Station-re futott be, ahonnan aztan ugy beszeltuk meg, hogy elmegyunk a likhoz (Ground Zero), aztan a Hudson folyo fele konvergalva elsetalunk a kikotohoz, ahonnan a hajok indulnak a Szabadsag Szoborhoz (Statue of Liberty).
Megvettuk a napijegyet a metrora, aztan irany a World Trade Center helye. Nos, az Empire State Building utan ez az epulet lett volna a masodik, amit szivesen megneztem volna, elgyalogoltam volna hatalmas epuletei kozott, de sajnos mar csak a nagy epitkezesi terulet maradt utana. Maga a godor igen kiabrandito volt, mivel hatalmas palankokkal volt korbeveve, igy aztan szinte semmit nem lehetett latni belole. Termeszetesen maga a godor amugy sem egy latvanyban izgato dolog, en is tudok egy asoval kisebb-nagyobb godroket asni, de jo lett volna atlatni, hogy mekkora is pontosan ez a terulet.






































Vegul aztan talaltunk egy atjarot, mely a West Side folott ivelt at, es onnan nagyobb bepillantast nyertunk a godorre.






















Innen a part fele vettuk az iranyt, ahol mint mar mondtam a kikotot kerestuk, ahonnan a hajok indulnak a Szabadsag Szobor fele. A kis utikonyvem egyaltalan nem adta meg jol a helyet, es mivel ocsi sem volt meg arra, igy a konyv szerint indultunk el, rossz fele, eszaknak. A hajo Manhattan deli csucskebol indult... mindegy, lattam sok szep dolgot, pl nagyon fajan at lehetett latni Newark varosara.






















Mikor azonban leertunk a hajoallomasra, ugy dontottunk, hogy megsem megyunk ki a szoborhoz hajoval. Ennek ket oka is volt... az eslo, hogy annyian vartak a hajora/hajokra, hogy kivarni amig feljutunk egyre, az idok vegezeteig tartott volna, a masik, hogy azert a penzert amit befizetunk (kulon a hajo 10 dolcsi aztan a szobor 20 dolcsi) csak a szobor talapzatara lehetett volna felmenni, ammeg engem nem erdekel. Ekkor jott ocsi otlete, hogy lofasz a seggukbe, mi ingyen nezzuk meg, megpedig ugy, hogy felpattanunk egy ingyen kompra mely Manhattan es Staten Island kozott cirkal, ammeg kozel halad el a szobor mellett, igy a kecske is jol lakik es a kaposzta is megmarad. Staten Island fele pedig nagyon gyakran jar a komp, es akkora, hogy siman az elsore is felferunk. Ugy lattam sok turista ki is hasznalta ezt a lehetoseget. Mert mindenki ingyenelo! :-D
Olyannyira nem bantam meg, hogy kompoztunk egyet, hogy vegulis egy rakas kepet keszitettem, koztuk Manhattan-rol is az obolbol.












































Mikor atertunk Staten Island-re, azonnal vissza is indultunk. Igazabol sok minden latni valo szamomra ott nem lakozott, annal tobb Manhattan-ben.
Visszaerkezeskor elindultunk a belvaros fele, utbaejtve a Wall Street-et is.




























































A Wall Street mellett megtalaltam jovendobeli teherautomat is, BIG TRUCK! :-D






















A Manhattan keleti szelen fekvo molonal, mely inkabb hasonlitott egy angliaban mar jol megszokott tengerparti pier osszhatasara, nagyon faja kilatas kinalkozott a Brooklyn Bridge-re.






















Tenyleg belevetettuk magunkat a belvarosba, es utkozben mindenent jol megneztem magamnak. Az 5. sugaruton indultunk el eszak fele, hogy az Empire State Building fele vegyuk az iranyt. Mar messzirol felsejlett hatalmas merete, mely inkabb volt magassaga, mint szelessege. :-D
Az 5. sugarut es a Broadway sarkan allo Vasalo haz (Flatiron Building) mellett haladtunk el, tulajdonkeppen itt kezdodik az 5. sugarut. Az egyik leghiresebb epulet NY-ban, kepekrol egyaltalan nem is latszik olyan nagy valaminek, es bar nem is magas, de baromira keskeny. Szivesen laknek a sarkan. Mekkora jo lehet vegiglatni rola az 5. sugarutat es a Broadway-t?






































Innen mar csak nehany utcara volt az Empire State Building. Az epulet aljabol igen egnek meredo kilatas tarulkozott ra.






































Nem toltottunk el tul sok idot az Empire State Building-nel, mivel a terv ugy szolt, hogy este fele visszajovunk, jegyunk mar volt, mert ocsi elore megvette, hogy ne kelljen sorba allni, es ha estefele megyunk a kilatoba, akkor lathatjuk NY-ot vilagosban es naplementekor is. Es ezt a tervet biza nagyon nem bantuk meg...
Innen eszak fele haladtunk, befutottunk a Kozponti Palyaudvarra, megneztuk az ENSZ szekhazat, majd egy kis piheno utan az ENSZ szekhaz utcajanak masik oldalan egy arnyekos padon, a magyar boltba indultunk, hogy kolbaszt vegyunk a kesobbi magyar kajakhoz, amit ocsinek megigertem, hogy fozok. A bolt utan a Central Park-ba indultunk.
Na itt kibontakozott a kovetkezo erdekes tortenet...
Mar eleve felfigyeltunk arra a Park Avenue-n, hogy egy rakas rendor masirozik, alldogal az utcan, a sarkon es mindenutt. Ez a biztonsagi szerv mennyiseg csak nott, amint a Central Park-ba ertunk. Vaskorlattal volt a parkon keresztul futo ut elbarikadozva, es kb 5 meterenkent alltak a rendorok. Megtudakoltuk, kiderult, hogy aznap Bokor elnok latogat NY-ba, egy iskolaba. Leszallas a repteren, limoval a suliba, aztan a sulibol limoval a ra varo helikopperre a parkban. Hat... ez mar biztonsagi elokeszulet. Mondtam is ocsinek, hogy varjuk mar meg, aszt mekkora faja lesz latni a limot, oszt benne van az elnok. Kozben sokan felhaborodva vettek tudomasul, hogy az uton nem mehetnek at, csak kerulovel. Egy idosebb holgy meg is jegyezte, "meg egy ok, hogy utaljam az elnokunket", mindezt bele a rendor szemebe, de hat demokracia van, csak nem tartoztathatja le "unszimpatia az elnok irant" miatt. :-D Ugyhogy csak mosolygott egyet, oszt jonapot. A nenike meg lekoccolt, mormogva meg valamit. A tuloldalt viszont egy biciklista nem vette komolyan amit a rendor mondott, es a rendor nagyon durvan elkezdett vele uvolteni, ahogyan azt a filmekben is lathatjuk... az amerikai rendorok nem szaroznak, konstataltam megint. Amig az elnok nem jott, elpunnyadtunk a friss levegon es lestem a mokusokat. :-D












































Elkezdett alkonyodni, de Bokor elnoknek nyoma sem volt, a rendorok sem tudtak megmondani, mikor jon, mi meg nem varhattunk, mert az Empire State Building tetejerol szerettuk volna latni meg nappali fenyben is NY-ot.
Ugyhogy visszaindultunk, elnoknek nyomat sem lattuk...
Beertunk az epulet bejaratahoz, es egy hosszu ossze-vissza kaosz, ide-oda atjaron keresztul odaaertunk a lifthez, mely csak a latogatok szamara dedikalt egyedi lift volt a kilato szintre. Mikozben haladtunk felefele, az orromban elpattant az er a legnyomas valtozastol, bar ettol elore tartottam, mert elegge orrverzos vagyok. (Bronx-ba be sem leptunk, aszt megis majnem elvereztem :-D ). A fent ulo segedszemelyzet nem volt valami segitokesz, ugyhogy amikor megkerdeztuk ugyan hol lehet ellatni "magam", csak annyit mondtak, itt nincs mosdo, majd lesz a kilatonal. Mondom faja, bar kozben alallt az orrom, de ha nem kezelem le, altalaban ujra indul egy kis ido utan. Raadasul koteleztek minket egy fenykepre, es bar mi aszontuk nekunk nem kell kep, mert ugyis keszitunk egy rakassal, akkor is kellett, mert szerintuk ha lefele jovunk, meglatjuk, beleszeretunk, aszt az mennyire jo, mert megvesszuk, mi orulhetunk, ok meg gazdagabbak lesznek az altalunk befizetett nehany dolcsival. Hat lofaszt, nemhogy nem vettuk meg lefele menet a kepet, de nem is lattuk, mert annyi kep volt kiakasztva a falon, hogy a mienket nem is talaltuk meg.
Felerve a kilatohoz kezdtem volna a fenykepezest, mikor is... pitty-pitty, battery low, faja. :-D Milyen szerencse, hogy az ilyen esetekre a kilatoban talalhato kis bizsus/konyves/egyszer hasznalatos fenykepezos fel van keszulve, es nem gyozi dragabban adni az elemet. Nincs mese, venni kellett.
Es ime...














































































































Visszaterve az orrverzos temara, hogy ugye van reszt ruuum a kilatonal... valoban, volt! Egyetlen klotyo volt, mely a no/ferfi mosdo szerepet toltotte be. Szerencsere nem volt tul sok turista, koszonhetoen a keddi napnak, de igy is sorba kellett allni, hogy bejussak. Kepzelem, mi van a hetvegek alkalmaval, amikor egy nap tobb ezren szeretnenek feljutni.

Kb 1 orat toltottunk font. Lepattantunk es elindultunk a Broadway iranyaba. Mar nagyon faradtak voltunk, ugyhogy tenyleg csak 1-2 pillantast vetettem ra, meg befutottunk egy Mekibe, a Big Mac soha nem eshet rosszul. :-D



























































Szerencsere egesz nap nagyon jo ido volt. Egyszer nem kellett attol felni, hogy esni fog az eso... aztan sajna masnapra megjott a szar ido. Huvos is lett, esett is, napnak nyomat sem lehetett latni, es ez ment 3 napig egyfolytaban.
Elindultunk a Penn Satation fele, elkaptunk egy vonatot, majd hazamentunk. Asszem aznap nem volt nehez elaludni. :-D
--------

- Menj mar ki!
- Hova?
- A konyhaba. Ha akarsz, elmosogathatsz!
- Jo!